Mikor minden más jobb...

Tudjátok van az a pillanat,mikor tanulnod kéne,de te persze mindenre figyelsz csak arra nem amire kéne. Na ez volt ma is velem. Holnap írunk fizikából meg angolból (amit persze tudok,Hál'Istennek) és a ráadás,hogy tuti én felelek kémiából. Nos,én szépen megfogtam a cuki baglyos füzeteim (mert más nem volt) és nekikezdtem tanulni. Ugye ilyenkor az embernek minden érdekesebb,mint a kémia. Vagy 20-szor megnéztem a facebook-ot, a snapchat-et, az instagramm-ot és még vagy száz oldalt. Aztán jött,hogy éhes vagyok,szomjas vagyok,melegem van,fázok,unatkozok,ohh jött egy üzenet massangeren,TUBLRRR, új rész az egy blogon stb. A tanulás viszont feledésbe merül. Persze,mint jó kislányhoz hívően magamba erőszakoltam a tudást. 

Magamról

Szofi vagyok,14 éves. Ez a blog a a saját életemről fog szólni. Itt fogom megosztani a velem történt eseményeket,amik persze lehetnek jó és rossz dolgok is. És előre elnézést kérek a helyesírási hibákért,mivel most kezdtem ezt az egész írást. Egyébként Szerbiában élek egy kis faluban. Van egy testvérem aki 10 éves,és Larának hívják. Én nem nagyon követek egy stílus irányzatot sem,de a ruhatáramban inkább a fekete dominál.És most ne higgyétek azt,hogy azért mert most ez olyan,idéző jelben divat lett,nem,egyszerűen már 12 éves korom óta ez a kedvenc színem és kész.Mobil függő vagyok,imádom a macskákat,és az ágyamat. Nagyon szeretek aludni és mikor haza érek a suliból az az első,hogy bevetődöm az ágyba. szinte fönt vagyok az összes közösségi oldalon (majd belinkelem). És igazából ennyi,más nem jut eszembe. Ezt az egész blogolást csak úgy unalomból kezdtem el,és majd meglátom ennyire jön be.:)